Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A magyar privatizáció szégyenletes évei

2009.04.13


A magyar privatizáció szégyenletes éveit ma már csak Göncz Árpád, Hom Gyula vagy Szekeres Imre meri sikerek sorozatának nevezni. Nekik és megbízóiknak persze biztosan az, de a nemzetnek, a magyar népnek ez is csak a kifosztás egyik tragikus eleme, válfaja.

A következőkben egy konkrét eseten keresztül mutatjuk be, hogyan is működik ez a magyar privatizációs folyamat. Kis ügy, volt ennél számos nagyobb disznóság, de tanulságos.

Martinecz Mihály és családja 1993-ban elhatározta, hogy Dél-Afrikából hazatalapűl, egzisztenciáját hazájában építi ki. Tehette ezt, hiszen sikeres üzletember, vállalkozó volt, nagy tapasztalatokkal rendelkezik. Megalapítja itthon a Johannesburg-Mart Kft­ét és munkához lát.

Egy apró, de jellegzetes intermezzo: Tudja, hogy a magyar húsipari és mezőgazdasági termékek négy-öt közvetítőn keresztül jutnak el a délafrikai piacra. Felajánlja az áruk közvetlen kijuttatását, aminek eredményeként a hazai termelő, termékelőállitó nagyobb bevételhez juthat, odakint pedig olcsóbb és így versenyképesebb lehet a magyar termék.

Legnagyobb megdöbbenésére rá kell jönnie, szolgálatai nem kellenek senkinek sem.

Az exportőröknek - úgy tűnik - a visszaáramló és adómentesen zsebe kerülő jövedelmek vonzóbbak, mint az üzlet növelési lehetősége. Az meg végképp nem érdekli őket, hogy a magyar termelőnek mi lenne az érdeke.

De téljünk vissza a privatizációra.

Martinecz úrnak egyik közeli rokonát az Orbottyáni Református Gyermekotthonban _ bentlakóként - ápolják, nevelik. Ezért gyakran jár az intézményben. Megismerkedik Fekete Péter reftiszteletessel, aki egyben ,az otthon vezetője is. Tőle, másrészt személyes tapasztalatai, benyomásai alapján szerzett ismeretei ráébresztik, az otthon nagyon nehéz és sanyarú körülmények között, rossz anyagi feltételek mellett működik. A látottak hatására Martinecz úr elhatározza, megpróbál tenni valamit annak érdekében, hogy a beteg, fejlődésükben elmaradt, gyógypedagógiai és rehabilitációs kezelésre szoruló gyermekeknek jobb viszonyokat teremtsen.

Ettől kezdve - egyéb üzleti munkája mellett - kereste a lehetőséget, alkalmat, ami ilyen szempontból valami kibontakozást adhat.

1995-ben megtudta, az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát felszámolás alatt áll. Leutazott, megnézte és úgy ítélte meg, minden feltétel adott ahhoz, hogy elképzeléseit valóra váltsa. Társával elhatározták, megveszik a kombinátot, rendbe teszik, felépítenek egy modern vágóhidat és húsfeldolgozó üzemet, ehhez később megveszik az ugyancsak agonizáló Szigetvári Konzervgyárat és kiépítik az egyéb kiegészítő ágazatokat. A kombináthoz tartozó üres területen pedig felépítenek egy 1500 férőhelyes korszerű intézetet, ahol jó körülmények, szép környezet és kitűnő ellátás mellett, szakértő személyzettel nevelik és rehabilitálják a ftjlődési problémákkal küszködő gyermekeket. A működés anyagi fedezete részben állami támogatás és szülői hozzájárulás, alapvetően pedig a kombinát hozzájárulása. A színvonalat növeli a közelben lévő meleg gyógytermálviz és maga a tó is. Nem utolsó szempont - gondolták vállalkozóink - a kombinát és a gyermekotthon mintegy 850-1000 főnek biztos munkát is ad ebben a térségben.

Ezzel a szép elhatározással egyben bele is ült Martinecz úr és társa a magyar privatizációs hintába. Igaz, ezt akkor még nem tudták.

Belevágtak az üzlet előkésztésébe. Ez két szálon futott. Egyrészt a vállalkozás pénzügyi hátterét kellett megalapozni, másrészt fel kellett venni a kapcsolatot azokkal az illetékes szervekkel, akiknek meghatározó szerepe lehetett az értékesítés tekintetében. Kidolgozták a két létesítmény megvalósítási tervét, a beruházások ütemezését és költségvonzatát, vagyis, elvégeztek minden olyan munkát, amit ilyenkor szükséges. A terveket - pályázatként - benyújtották a TRUST-hoz. Ez egy non profit szervezet, a Federal Reserve Bank (USA) humanitárius és filantropikus célokra létrehozott egysége. Végzi a pénz ütemes folyósítását és ellenőrzi aftlhasználást.

A Federal Reserve Bank elnöke a pályázatot személyesen fogadta el és engedélyezte a beruházások pénzügyi kereteit. Ennek alapján a TRUST írásban értesítette Martinecz urat és társát arról, hogy összességében 65 millió USA dollár mértékű vissza nem térítendő támogatást nyújt, amiből 11,6 millió használható ftl a kombinát megvételére és rendbe tételére. Az ember azt hinné, ezekután már nem lehet akadály a privatizatőrnél, hiszen minden szinte álomszerűen alakul. No de államilag kialakított viszonyaink - amelyek állítólag ellenállhatatlanul vonzzák a nyugati és tengeren túli tőkét - sajátosan viszonyulnak mindenhez, ami a nemzet érdekeit szolgálná.

Martinecz urat elkezdték "küldözgetni" egyik helyről a másikra. Beszélt a polgármesterrel, aztán dr. Böröcz Sándor felszámoló b iztoss al, majd a kombinát akkor még létező vezérigazgatójával, dr. Asztalos Károllyal. Mindenki nagy lelkesedéssel fogadta és biztosították arról, hogy mindenben támogatják. Ennek alapján hivatalos szándék nyilatkozatot küldött a vezérigazgatónak a kombinát megvételére.
Választ is kapott, amiben arról értesítették, hogy különböző felszámolási nehézségek miatt még várnia kell. Martinecz úr türelmes ember. Várt hónapokig. Többszöri rákérdezés után közölték vele: az ügy átkerült az ÁPV Rt-hez. Nosza azonnal felvette velük is a kapcsolatot, ahol tájékoztatták: még különböző perek folynak, azok lezárásáig nem tudnak nyilatkozni, de az új felszámoló biztos időben mindenről értesíti. Az megígérte, novemberben (1995) minden lezárul, kiírják a pályázatot, azon kell indulni. Ettől kezdve a pályázatot mindig a következő hónapra ígérték.

Mivel a TRUST által vállalt finanszírozási megállapodás sürgette Martinecz urat, felvette a kapcsolatot a Kvantum Bankkal. Az agári kombinát ugyanis a Kereskedelmi és Hitelbanknak tartozott 1,7 milliárd Ft-tal és a Kvantum Bank a KHB krízis üzletág részlege is egyben. Itt dr. Boda Gábor vezérigazgató-helyettessel tárgyalt többször is, aki minden alkalommal lelkesen támogatta az ügyletet, sőt kérésére számlát is nyitottak a KHB-nál.

Közben 1997. március 17. napjára valóban kitűzték a pályáztatást. Ez előtt négy nappal Boda úrral ismét beszéltek és megállapodtak az 1 milliárd Ft-os vételárban.

Pályázat beadva, várták az értesítést. Egy szép szerdai napon Martinecz úr egyik munkatársa jelezte, azt hallotta, néhány napja pályázaton kívül eladták másnak a kombinátot.

Martinecz úr ezt lehetetlennek tartotta. Megkísérelte Boda urat felhívni, többszöri próbálkozás után egy jogtanácsoshoz kapcsolták aki közölte az ügylet valóban lebonyolódott. Martinecz úr nem hitt a fUlének! Mi ez? Ilyennel 30 éves külföldi pályafutása során még nem találkozott! Mindenkivel, akinek az ügyhöz köze volt, többszörösen megállapodott. Lehet ilyen csinálni?

Kétségbeesésében dr. Erőss Jánoshoz, a KHB vezérigazgató jához kívánt fordulni, aki ismerte az ügyet, de vele nem tudott aznap beszélni. Egyik helyettese végül informálta, néhány napja Erőss János írta alá a szerződést.

Martinecz úr ismét meglepődött, de közölte, nem hagyja annyiban a dolgot, hiszen nagy összegeket fektetett az eddigi munkába felelős vezetők ígérete, biztatása és ráutaló magatartása alapján! A továbbiakban kiderült: a vevő a Bankár Kft, 850 milliós vételáron. Martinecz úr ajánlata ennél 150 millió Ft-tal magasabb összegű volt készpénzben. A Bankár Kft - mint hírlik - a vételárat a KHB által nyújtott hitelből fizette ki.

A HVG 1996 október 12.-én megjelent számában cikk foglalkozik a Bankár Kft-vel és "a hazai pénzügyi élet sok szempontból rejtélyes sztárjának" nevezik. Kiderül a cikkből: Kovács Gábor, a Kft legfőbb vezetője a Magyar Nemzeti Banknál, majd a Citibanknál ügyvezető igazgató volt. Antalné Lukács Zsuzsa tulajdonostárs Antal Ernőnek a Postabank volt vezérigazgató-helyettesének a neje. Medgyessy Péter pénzügyminiszterré történt kinevezéséig a jelügyelő bizottság tagja, az MNB volt alelnöke - Tarafás Imre - úgyszintén, aki ma a Bankfelügyelet vezetője.

4 Tulajdonostárs az a Jurányi Gábor, aki az oly "sikeres" Budapest Bankban vezérigazgatóhelyettes volt, majd a Citibanknál dolgozott.

Szakmai körökben pedig az a vád érte a Bankár Kft-t, hogy az ÁPV Rt-nél is titokzatos kapcsolatokkal rendelkezik. De ne folytassuk a sort, ennyi is elég. Kell ehhez kommentár? Úgy gondoljuk, nem. Néhány kérdést azonban érdemes feltenni az ügy kapcsán.

Vajon mitől jobb a 850 millió Ft-os részben hitelbőlfizetett vételár annak, akinek az agrárkombinát 1,7 milliárd Ft-tal tartozott, mint az 1 milliárd Ft-os vételár készpénzben? Kiknek az utasítására és kiknek az érdekében történt mindez? Csak nem kibuc-központok céljára vásárol megbízásból a Bankár Kft? Hová lett a 150 millió Ft­os különbség? Lehet, hogy különböző zsebekben virít adómentesen? Ki téríti meg Martinecz Mihány kárát? Ki gondoskodik az 1500 beteg gyermekről? Ki ad 1000 embernek tisztes munkát? Kinek a "nemzeti érdekében" történt mindez? Majd megtudjuk!

(Rozgonyi Ernő)

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Canadian Pharmcy MatQuiege

(MatQuiege, 2018.09.20 23:39)

Lip Balm Zithromax Sexually Transmitted Disease Cialis Generique Pas Cher En France <a href=http://cialviag.com>cheap cialis</a> Zithromax Works For 10 Days Alli India Que Es Cialis Super Active

Nagymagyarország

(koronahad, 2011.01.31 14:38)

El kell innen kergetni ezeket tetveket