Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Fel kell számolni a cigánybűnözést - interjú Vona Gáborral

2009.09.08
Fel kell számolni a cigánybűnözést - interjú Vona Gáborral
Egy romokban heverő országban nem elég beszélni, most már tényleg a tetteken a sor - mondta Vona Gábor, a Jobbik elnöke, amikor a Tolnai Népújság szerkesztőségében járt és válaszolt kérdéseikre.
 
- Jobbik-hét Tolna megyében. Akár így is nevezhetnénk azt a kampánykörutat, amelyet ide tervezett. Miért most és miért ide?
- Azt szokták mondani: a kampány a választások másnapján kezdődik. Ebben van igazság! Az országjárás kettős célt szolgál: szeretnénk elmondani a gondolatainkat és megismertetni elképzeléseinket. 2010. január 16-án mutatjuk be a választási programunkat, s ahhoz is célszerű tapasztalatokat gyűjteni. A Dél-dunántúli régiót különösen fontosnak tartjuk, s ezért itt sokszor előfordulunk majd a jövőben. A régió jobb megismerése természetesen együtt jár a párt szervezeti erősítésével is.
 
- Milyen sarokpontjai vannak a programjuknak?
- Az európai parlamenti választások előtt már elmondtuk, hogy kik vagyunk és mit akarunk. Programunk a Magyarország a magyaroké címet viselte. Ez az üzenet sajnos még ma is aktuális. A gazdaság rendbetétele, a mezőgazdaság megmentése, a közbiztonság helyreállítása, a magyar nemzettudat megerősítése azok a csomópontok, amelyekre az üzeneteink épülnek. S el kell azt is mondani, hogy mit akarunk az oktatással, az egészségüggyel, a belüggyel, az önkormányzatokkal stb.
 
Stratégiánk középpontjában az áll, hogy véleményünk szerint az elmúlt húsz év jobb esetben helyben topogás, vagy inkább visszalépés volt az amúgy sem rózsás előző rendszerhez képest. Romokban hever az ország, s ezen a szép szavak, negédes nyilatkozatok nem segítenek. Radikális politikai cselekvésre van szükség. Ez mi megtehetjük, mert nem befolyásol bennünket semmiféle külföldi háttérhatalom. Tehát kormányzásra készülünk.
 

- Mikortól?
- Azt majd a magyar emberek eldöntik.

 

- Mit jelent a radikális program?

- Az elmúlt két évtizedben a politikai pártokat egy megfelelési kényszer mozgatta. Úgynevezett politikai korrektség, uniós elvárás, a nemzetközi valutaalap, az USA elvárása. Bennünket viszont kizárólag csak a magyar emberek, a társadalom elvárása érdekel. Nálunk nincsenek tabuk. Ha erősíteni akarjuk a közbiztonságot, akkor létrehozzuk a csendőrséget, ha háttérbe akarjuk szorítani az izraeli tőke térnyerését, akkor ilyen intézkedéseket hozunk. És ezt nevén is nevezzük! Mi biztosan megvédjük a magyar földet a spekulánsoktól, s nem gondolkodunk azon, hogy ezt kimondhatjuk-e? Elszántak vagyunk a rossz törvények módosítására, eltörlésére.
 
- Elégedett az európa parlamenti választásokon való szereplésükkel?
- Ne vegye senki telhetetlenségnek: nem! Természetesen büszke vagyok a szép eredményre, de azoknak a céloknak a megvalósításához, amelyeket magunk elé tűztünk, ez kevés. Mi komolyan gondoljuk, hogy kormányozni akarunk, s ahhoz a 15 százalék kevés. Többször hangsúlyoztam, sokan megmosolyogtak érte, s legyintettek rám, amikor azt mondtam: a magyar társadalom kétharmada jobbikos, csak sokan még nem tudnak róla. A mi feladatunk az, hogy ez a helyzet megváltozzék.
 
A mi programunk azt üzeni: Magyarországon a magyar emberek érdekei az elsők. Az elmúlt kampányban senki egy szót sem szólt a programunkról, csak riogattak velünk, hogy radikálisak, szélsőségesek, nacionalisták vagyunk. Nagyon kevesen vállalták, hogy beszéljenek a Jobbik programjáról. Azért nem vállalták a vitát, mert tudták, hogy alulmaradnak.
 

- Minek tulajdonítja pártja népszerűségét: a programismeretnek, vagy a más pártokból való kiábrándulásnak?

- Sok minden befolyásolja a népszerűséget a külső körülményektől az ország állapotán keresztül a válságig, a politikából való kiábrándultságig. Azzal együtt, hogy ma már a Jobbik is alkalmas az emberek bizalmának elnyerésére. A sikerünk titka, hogy azt tesszük, amit mondunk.
 

- Ha túlságosan erősködünk, akkor egy gazdasági blokáddal teljesen elszigetelhetnek bennünket...

- Ez egy nagy kérdés. De ne higgyük azt, hogy csak akkor maradhatunk a nemzetközi vérkeringésben, ha az EU-nak és az USA-nak a talpát nyalogatjuk. Már véget ért az a világ, amikor az Egyesült Államok mindent eldönthetett. A nemzetközi szintéren újra ott van az orosz medve, az egyre erősebb Kína, India. Iránnal, az arab világgal az USA nem tud mit kezdeni. Dél-Amerika önmagára talált. Tehát többszereplőssé vált a világ. Magyarországnak nem az a érdeke, hogy valamely csoporthoz láncolja magát. Ügyes diplomáciával sok mindent el lehet érni. Számunkra ezért is fontos a keleti kapcsolat. Gondoljunk csak a volt szocialista országok uniós csatlakozására: szinte mindenki jobb pozíciót ért el, mint mi.
 

- Mi a lényege a Jobbik Európa-politikájának?

- Magyarország érdekeinek védelme. Minden kérdést aszerint ítélünk meg, hogy jó-e ez a magyar nemzetnek? Az eddigi eredményeket illetően csalódottak vagyunk. Biztosíthatom, hogy az Európai Parlamentben a három képviselőnk garantáltan Magyarországot képviseli.
 

- Jó politikai cselekvési színtérnek tekinti az EU-t?

- A szimpatizánsok közül többen felvetik a kilépés lehetőségét is. Ezt adott esetben magam sem zárom ki, de először nézzük meg, mit tehetünk az unión belül. A csehek, a lengyelek, a szlovákok, az írek, a finnek és még sorolhatnám, sokkal többet profitáltak a tagságból, mint mi. Sikert csak egy sokkal harcosabb hozzáállás hozhat. Nem építhetünk stratégiát arra a vicces vélekedésre, miszerint ahova mi belépünk az úgyis megszűnik! A nehézségek ellenére is azt vallom: nekünk nem az Európai Unió, hanem Magyarország jövőjével kell foglalkoznunk. Az asztalra csapós, kemény, harcos kiállás hozhat csak sikereket az uniós- és a külpolitikában egyaránt.
 

- Evezzünk hazai vizekre. Legutóbb éppen az országos cigányönkormányzat feloszlatását kezdeményezték. Miért?

- Azért, mert ez a szerveződés, és annak vezetői lejáratták az önkormányzatot, s alkalmatlanná váltak arra, hogy a cigány kisebbség érdekeit képviseljék.
 

- Mondják ezt önök...

- A korrupciós ügyeket nem mi kreáltuk. Ezek egyszerre komikusak és tragikusak. A hírek szerint a gyerekeknek szánt pénzből nyaraltak a vezetők, hogy másról ne beszéljek. Mindenkinek az a jobb, ha a cigányságot arra érdemesek képviselik. Nem lehet egy kisebbséget úgy felemelni, hogy vezetőik a munkájukat biznisznek tekintik. Új, hiteles személyiségekre van szükség.
 
- Milyen szerepet szánnak a Magyarországon élő cigányságnak?
- Azt gondolom, hogy a magyar társadalom már mindent megtett a cigányság integrálódásának érdekében. A pozitív diszkrimináció, a szociális és családtámogatási rendszer, a kedvezmények és eljárásmódok sajnos nem vezettek eredményre. Most már a cigányságon a sor, hogy bizonyítsa: valóban akarja az integrációt. Az elmúlt évek politikája leszoktatta őket arról, hogy a törvényesség, a munka és az oktatás világán belül maradjanak. S az a baj, hogy sokan ezen a világon kívül nagyon jól érzik magukat, berendezkedtek erre a létmódra. Nehéz a visszaút, de nincs más lehetőség. Nem elég ezt mondani, ehhez kell alakítani a törvényeket.
 

- Mi csinálnának másként?

- A közbiztonság érdekében fel kell számolni a cigánybűnözést. A cigánybűnözés nem azt jelenti, hogy minden cigány bűnöző, hanem azt, hogy vannak speciális, szinte csak a cigányságra jellemző bűnelkövetési formák. Uzsorázás, színesfém tolvajlás, tömegverekedés, fatolvajlás, stb. Ez egyre tovább burjánzik. Ezt fel kell számolni. A szociális rendszer olyan változtatására van szükség, amely rákényszeríti a cigányságot arra, hogy dolgozzon. A szociális kártya javaslatot 2006-ban már szerepeltettük a programunkban. Ez lehetetlenné tenné, hogy a szociális segély a kocsmában vagy a félkarú rablóban kössön ki. Mi a munkaképes embereknél közmunkához kötnénk a szociális segélyt.
 
Átgondolnánk a családi pótlék rendszerét is. Sokan azért vállalnak több gyereket, hogy több pénzt kapjanak. A gyerek a családfenntartó. Ez még nem is lenne baj, ha ebből a pénzből tisztességesen nevelnék őket. De hát nem erről van szó. Mi a harmadik gyermektől adókedvezménnyé alakítanánk a családi pótlékot. Aki 4-5-6 gyereket vállal az az adott családi pótlékot az adókedvezménnyel kapná meg. Aki nem dolgozik, s nem is akar, tehát „poronty bizniszben” utazik, az ne részesüljön több támogatásban. Még sok mindenről beszélhetnénk, de a lényeg az: visszavezetni a cigány kisebbséget a munka világába.
 

- A programjuk számol természetes szövetségesekkel? Ha igen, kikkel? Milyen viszonyban vannak a többi párttal? A szegedi halfesztiválon azt kérték a szervezőktől, hogy ne a Fidesz mellé tegyék önöket. Így viszont a szocialistákhoz kerültek közelebb...

- Hát ez jó! Ebből azért nem vonnék le messzemenő politikai következtetéseket. Az MSZP-vel semmiféle együttműködést sem tudunk elképzelni. Az SZDSZ-szel és az MDF-el sem.
 

- Lesz Fidesz-Jobbik koalíció?

- Nem lesz! Ezt a Fidesz sem akarja, s mi sem. A koalíció közös kormányprogramot tételez. A stratégiai kérdésekben olyan távol vagyunk egymástól, hogy elképzelhetetlen az együttműködés. A parlamentben viszont támogathatjuk a Fideszt, ha a nemzet szempontjából fontos kérdésekben egyetértünk.
 

- Mi a baja a Fidesszel,

- Az, hogy többszólamú a kórus. Többféle elképzelés is megfogalmazódik egy-egy kérdésben. Mi az egyértelmű dolgokat szeretjük.
 

- Erős pártot akarnak?

- Nem nagy, tömegpártokra van szükség. A hatékonyság a fő szempont, ezért néhány ezer tagot számláló párt is lehet sikeres. A Jobbiknak jelenleg 15 ezer tagja van, s ez a szám egyre növekszik. Az EP-választások óta Tolna megyében volt a legdinamikusabb a létszámemelkedés. Erős, ütőképes, gyarapodó pártot szeretnénk. Fontosnak tartjuk olyan civil kezdeményezések segítését is, amelyek a párt eszmeiségét képviselik, de nem követelik meg a párttagságot. A Magyar Gárda, az Attila király Népfőiskola, a nemzeti egyletek mindenkinek helyet biztosítanak a nemzeti oldalon. A hálózatszerű szerveződésben hiszek.
 

- Tolna megyei kötődései is vannak...
- A feleségem szekszárdi, szülei itt élnek, ezért elég gyakran jövünk ide. Szép város, de a Jobbik még erősítésre szorul.