Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Most fokozott biztonsági kockázatot jelentenek a Kárpát-hazára az izraeli-magyar kettos állampolgárok!

2009.03.24

Most fokozott biztonsági kockázatot jelentenek a Kárpát-hazára az izraeli-magyar kettos állampolgárok!

-Földet kell adnunk a palesztinoknak a békéért-, mondta három hete Cipni Livi izraeli politikus. Az úgynevezett történelmi Izrael feladása miatt Magyarországra beszivárgó zsidók letelepedése végzetes lehet az erkölcsileg és gazdaságilag megrendült magyarságnak.

Ne higgyük azonban, hogy ez új keletű probléma. Galíciából az 1880-as évek elejétől tömeges kivándorlásba kezdtek a tönkrement és földönfutóvá lett lengyel, német és ukrán parasztok, amit a történészek az elmaradott gazdasági viszonyokkal magyaráznak. Valójában az elmenekülést az ott élő zsidó kereskedők és uzsorások okozták. Az elkeseredés, a gyűlölet és a bosszúvágy viselt dolgaik miatt akkora volt, hogy az Oroszország által bekebelezett Galíciában az 1930-as években, a nem zsidó lakosság teljes egyetértésével (tehát már a szovjet időben) elkezdődtek a zsidó ellenes leszámolások (annak dacára, hogy a kommunista vezetők jelentős része zsidó), majd folytatódtak a német megszállás alatt mint deportálások, lakossági pogromok. Ezekhez nem csak az ukránok szabadcsapatok csatlakoztak, hanem a szovjet kommunista partizánok (!) mellett a lengyel ellenállás az Armija Ludowa (Honi Hadsereg) és a kommunista Armija Krajowa lengyel partizánjai is.

Az itt élő zsidók közül sokan, mivel bevételi forrásaik szűkülni kezdtek maguk is továbbálltak. Egyik részük Amerikába ment, mások azonban letelepedetek a történelmi Magyarország területén, tovább erősítve a zsidók magyarországi létszámának drasztikus gyarapodását. Sokak által nem ismert, hogy az 1840-es országgyűlés által alkotott 29. törvénycikkely engedte meg, hogy zsidók városban telepedjenek le, addig ugyanis tilos volt számukra. Megindult a betelepedés olyannyira, hogy 1850 és 1859 között a zsidók száma mintegy ötven százalékkal nőtt: 366 ezerről 542 ezerre emelkedett. A betelepülések nagyszámú növekedését mutatja, hogy az 1800-as évek végén Munkács lakosságának 60, Vereckének 42 százaléka már zsidó. De sok más településen sem jobb az arány, elsősorban Kárpátalján és a Nyírségben. Bartha Miklós (1848-1905) függetlenség párti politikus riasztó képeket vetett fel erről a helyzetről: a zsidók közvetítése nélkül az államnál, a vasútnál és az uradalmi erdőkben nem kaphat munkát magyar vagy rutén. Lélegzetállító uzsora szorongatja itt a népet. Ha lisztre vagy malacra kölcsönöz, 520% kamatot kell visszafizetnie. A kazárok (zsidók) lefoglalják maguknak a munkát, majd ledolgoztatják az itt élő bennszülöttekkel.

Nem véletlen ezért, hogy rohamosan erősödtek a zsidók anyagiakban, és ők alkották később a báróvá avanzsált iparmágnás családok jelentős részét. Az sem véletlen tehát, hogy a zsidók száma az 1848. évi 214 ezer főről, 1914-re 914 ezernyire növekedett a történelmi Magyarország területén. (Itt megjegyzendő, hogy ez a 914 ezres népszámlálási adat teszi kétségessé a Mazsihisz. által preferált 600 ezres zsidó áldozat és 255 ezres túlélő számát a II. világháborúban, mert előbbi szám a Trianon előtti Magyarországra, az utóbbiak pedig szerintük a Csonka-Magyarországra értendő. Nem valószínű, hogy az első világháború zsidó halottai, a kommün, és a nagy gazdasági világválság 1931-ben begyűrűző hatására kivándoroltak száma csak ötvenkilencezer lenne még extrém számú szülések mellett is.)

A sötét múlt ismeretében a jelen veszélyét elsősorban azok a kettős állampolgársággal rendelkező magyarul beszélő zsidók alkotják, akik az amúgy is gyenge bevándorlási kontroll megkerülésével bármikor visszatelepedhetnek Magyarországra. A veszély nagysága pedig többszörös, mert nem lehet kiszámítani, hogy az arab világ bosszúért kiáltó - elsősorban muzulmán vallású - polgárai mikor mérnek bomba vagy egyéb merényletekkel csapást a magyarországi új zsidó közösségekre. További fokozott nemzetbiztonsági kockázatot jelent a Magyarországon található "őrző-védő" cégek zsidó tulajdonosi köre. A helyzet komoly, hiszen ellenőrizhetetlen, hogy milyen mélységben épült be ezekbe a vállalkozásokba a Moszad. Mint köztudomású nem csak a kormányfő közvetlen közelében tartózkodnak, kiegészítve, szinte leválva a Köztársasági Őrezredet, hanem ezek a cégek őrzik ma Magyarország katonai objektumait, fontos közintézményeit.

Nem kell tehát magyarázni, hogy észrevétlenül hozzájuthatnak a legfontosabb gazdasági, belső és külső védelmünket elősegítő létfontosságú döntésekhez, információkhoz. (Hogy a fenn említett tendenciákat elősegíti a most regnáló kormány, és rezidensként helyzetbe kívánja hozni az új gyarmatosítókat, részben bizonyítja a napokban nyilvánosság elé került magyar-izraeli kutatásfejlesztési és együtt működési törvény, ami idén januárban köttetett. E törvény keretében a zsidó állam akadály nélkül hozzájuthat egy-egy még magyar kézen lévő, eredményes vállalkozás titkaihoz, új fejlesztéséhez, például a világ élvonalába tartozó szoftveriparban. Mint tudjuk az új és hatékony fegyverrendszerek alapja azok a szoftverek, amik ezeket vezérlik. Ezzel a szerződéssel tehát nem csak gazdasági, hanem jelentős nemzetvédelmi kockázatot is generálunk.)

Már számtalan izraeli ügynök bukott le fő szövetségesük az Egyesült Államok területén, ezért itthoni jelenlétük több mint valószínű. Minden bizonnyal, ha jelentősen nőni fog a zsidó migráció, úgy ezeknek az ügynököknek a betelepítése még egyszerűbbé válik a nagy számok törvénye alapján. Az új betelepülők azonban gazdaságilag is igen veszélyesek. A mostani pénzpiaci válságot kihasználva fillérekért akarják majd felvásárolni a bedőlt lakáshitelek után elárverezendő ingatlanokat.

Erre a szándékra több jel is mutat. A bankok jelentős része már jelezte, hogy ezeket az ingatlanokat úgynevezett "csomagban" akarják értékesíteni. Nem kedvelem az összeesküvés elméleteket de ez a döntés több mint furcsa. Tudjuk ugyanis, hogy ebben az esetben a bankok által amúgy is aláértékelt ingatlanok ára még kisebb lesz, így az is előfordulhat, hogy az ingatlan elvétele mellett további követeléseket fognak támasztani a pénzintézetek, ezáltal még kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülhet ezért a magyarság, még előnyösebbe a vásárló.

Ne legyenek illúzióink, mert ezek a "befektetők" gátlástalanok és kegyetlenek. A pénzintézeteken kívül az ingatlanfejlesztési beruházásokat, az útépítéseket és az építőipart szinte teljesen megszállták, így uniós forrásokhoz is hozzájutnak. A magyarországi építőipari körbetartozás pont az itt megjelent izraeli projektcégek megjelenésével kezdődött, más kérdés az, hogy ezt a gyakorlatot hazai nagyvállalkozók is követni kezdték.

Mint előzőleg leírtam, ezek az izraeli "befektetők" minta múltban most is szinte kisajátították az építőipart mint fővállalkozók, és ugyanúgy viselkednek, mint nemtelen elődeik. Nemcsak az alvállalkozót szipolyozzák ki, de gyakran becsapták a vevőket is, hiszen a garanciális igényeket a megszűnő projektcégek miatt lehetetlen érvényesíteni. Azt sem lehet felmérni, hogy milyen nagyságú mezőgazdasági földterülethez jutottak zsebszerződésekkel és strómanok útján, ráadásul, a külföldiekre vonatkozó földvásárlási tilalom kettős állampolgárok esetében könnyen kijátszható.

Az izraeli befektetők becsületességét jól példázza a Traubisodával elhíresült Salamon Berkowitz manipulációi, aki a nyírtassi haszid zsidó betelepülők fő mentora.

Az ultraortodox zsidók, mint a haszidok Izrael államban sem népszerűek. Talán emlékeznek rá, de a megszállt arab területeken létesített települések, a kibucok felszámolásakor az izraeli hadsereget kellett bevetni ellenük, ők voltak azok, aki savval öntözték le saját honfitársaikat. A zsidó-zsidó ellentét oka azonban másban is keresendő. A haszid zsidók a Kelet-európából származó úgynevezett askenázi zsidók közé tartoznak, aki Izraelben megpróbálják elnyomni a héber-szemita szefárd zsidókat (az askenázi zsidók a török eredetű kazárok és Galíciából származnak). A szefárdok jiddisül egy német, ófrancia, szláv keveréknyelven beszélnek, aminek szinte semmi köze a héberhez. Jelentős feszültség van e két csoport között, amit még fokoz a vallástalan zsidók egyre növekvő száma. A szélső ortodox zsidók - így a haszidok - "sohasem dolgoznak" még a neológ (speciális magyarországi "felvilágosult" irányzat) zsidók szerint sem, így az előbb említett csoportokra maradt a zsidó állam védelme és eltartása, ami természetesen nem tetszik nekik.

Az ultraortodox irányzat esetleges magyarországi újra betelepülése azonban más súlyos problémákat is felvet. Ezek az emberek hírhedt adómegkerülők, maga Izrael állam se tudna működni az Egyesült Államok anyagi segítsége, és a nagy amerikai zsidó szervezetek aktív támogatása nélkül. Zárt közösségeik, és vallási szokásaik egyéb kockázatokat is rejtenek. Ezek a közösségek tagjai tehát egyrészt aktívan részt vesznek a pénzkölcsönzésben, a nemesfém, drágakő és egyéb értékes tárgyak kereskedésében, ingatlanpiaci spekulációkban, másrészt a zálog és uzsoraügyletekben. Ezek után különböző gazdasági manipulációkkal, például off-shore cégek közbeiktatásával nem fognak Magyarországnak adózni, másrészt azonban állampolgári jogon részesülnek majd olyan itteni juttatásokból, mint az útépítések és kommunális beruházások stb. használatából, amit a már amúgy is kifosztott és kiszipolyozott magyarság adójából hoznak létre. Nekik lesz tőkéjük az uniós pályázatok önrészére, az ő zárt közösségeik, cégeik és vállalkozásaik jutnak majd hozzá, így tovább nő majd a gazdasági vákuum.

Tehát újra lejátszódhat a már Galíciából ismert folyamat, azzal a különbséggel, hogy ma nincs hova kivándorolni. Jól jöhet tehát ezen Izraelből kivándorló zsidóknak a gazdasági válság ilyetén alakulása. Felvetődik tehát a kérdés, hogy az események kirobbantásában mennyi volt a szándékosság és mennyi a szokásos mohóság okozta felelőtlenség. Mindenesetre elgondolkoztató, hogy mindez Amerikából az ottani spekulációkra épülő nyugdíjalapok, jelzálogbankok és pénzintézetek, pénz és ingatlan piaci brókercégek részleges vagy teljes csődje nyomán alakult ki, amelyekről tudni kell, hogy tulajdonosaik és vezetőik nagy része askenázi, tehát Galíciából odatelepült zsidók leszármazottja.

Sokszor felvetődött már bennem a kérdés, hogy lehet az, hogy miért nem tudnak a zsidó társadalom jobb érzésű tagjai felülkerekedni azon a mindent elöntő kapzsiságon, ami ennek a fajnak a többségét jellemzi. A zsidók között bár kisebb számban, de találhatók nemzetben, hazában gondolkodók, tehetséges tudósok, művészek és szorgalmas, szerény, dolgozó emberek. Az elmúl évtizedekben már rég fel kellett volna tűnnie ennek a kisebb létszámú de becsületes kisebbségnek, hogy a zsidóellenes gyűlöletnek fő okai saját hitsorsosaik, a pénz és a hatalom imádata, a gátlástalan mohóság, a "gójok" becsapására és kifosztására szakosodott, tulajdon testvéreik halálából üzletet kovácsolók.

Cságoly Péterfia Béla

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.