Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Reformszövetség, avagy: népirtani kötelező?

2009.02.25

Megdöbbentő, ahogyan a média bánik - tisztelet a kivételnek - a Reformszövetség február 21-i javaslataival, hiszen enyhe kifejezés ez arra, ahogyan belecsapott ötleteivel a lecsóba a novemberben alakult, úgynevezett "gazdasági elit gárda". Úgy tálalják elénk a szövetség gazdaságmentő programját, mintha az általában elvonáscsökkentést jelentene. Az emberek többsége pedig, akik csak átfutják a lapokat, fél füllel hallgatják a híreket, elhiszik ezt a hírügyességi tücsök-bogarat. Észre sem veszik, hogy a gazdaság talán megmenthető(?) e fiskális szemléletű brosúrával, de emberek millióit nem menti meg, mi több: ellehetetleníti.

A lecsó persze nem drága, abba nyugodtan belecsaphat, de az embereket ne csapják be, és ennek elkerüléséhez adjon segítséget, lelkiismeretes tájékoztatást a média is. A módszer, amellyel a kispénzűeket nyírja meg, illetve nyírná ki ez a csapat, az emberi életet - elsősorban a nyugdíjasokat - elképesztő. Bár, ha az ember átgondolja, aki lehetetlenné téve életkörülményeiket, nyugdíjas létszámot csökkent e hazában, tulajdonképpen két költséget üt agyon egy csapásra: a nyugdíj kifizetést és az egészségügy nyugdíjasra eső részét. Ezek az ötletadók nem buta gyerekek. Ötleteik megvitatásában részt vettek a 2002 előtti kormányok pénzügy- és gazdasági miniszterei, valamint az ebben az időszakban tevékenykedő jegybankelnökök. A szövetség ügyvivői és tagjai hagyták jóvá az előterjesztett dokumentumokat. Az ügyvivők között van Futó Péter, Glatz Ferenc, Parragh László, Pálinkás József és Vizi E. Szilveszter; a tagok között pedig Demján Sándor neve is megtalálható. Szomorú, hogy az Orbán-kormány volt oktatási minisztere, mint az MTA elnöke is nevét adja ehhez a milliós népirtási trükkhöz.

Elképeléseik szerint egyszeri jelentős kiadáscsökkentésre lenne szükség, majd azon a szinten kéne befagyasztani a kiadásokat a következő évekre. Békesi László a volt MSZMP KB gazdasági bizottsága tagja, a Kádár-korban volt pénzügyminiszter-helyettes (aki személy szerint is részben felelőssé tehető az ország akkori eladósodásának helyzetéért), a Németh-kormány, majd a visszarendezést elősegítő Horn-kormány pénzügyminisztere szerint: ez az első nagy lépés a mintegy 1325 milliárd forint lehetne, majd a befagyasztás a következő években további 1000 milliárdos lefaragást jelentene, így összesen mintegy 2200-2300 milliárddal lehetne csökkenteni a kiadásokat négy év alatt.

"Ezekkel a lépésekkel 2013-ra a jelenlegi 50 százalékról 42 százalékra lehetne csökkenteni az állami újraelosztás mértékét, ez megfelelne a környező országok gyakorlatának" - tette hozzá Békesi László.

Megdöbbentő, hogy a munkavállalói és a nyugdíjas szervezetek képviselői nem tiltakoztak az ötlet felvetése ellen.
Az úgynevezett off-shore cégek segítségével feltupírozott vagyonok, milliárdosok megadóztatása helyett, a nyugdíjakat és a nyugdíjasokat "fagyasztanák be", az ÁFA 25 százalékos növekedése mellett. Különös egyébként, hogy a nyugdíjat költségvetési teherként kezeli, holott, mint biztosítási járulékból származó összeget biztosítási alapként kellett volna kezelniük. Ezeket az alapokat lenyúlták, manipulálták, 2000-ben privatizálták a nyugdíjalapot. Ehhez a nyugdíjasoknak semmi közük. A mai magyar átlagnyugdíj, miként azt a február 21.-i cikkemben "Sültkapitalisták országlása" említettem nemcsak európai, hanem a környező országok átlag szintje alatt van. A befizetett járulékok java részét az öregségi nyugdíjas nem élvezheti, mert az átlag életkor átlagosan 70 esztendő. Ezért eszement dolog a nyugdíjba menetel korhatárának 65 évre való emelése.

Könnyű százmilliós vagyonokkal, akadémiai sokszázezres tiszteletdíjakkal, magánkórházi kezelésekkel a hátuk mögött az észt osztani. Glatz Ferenc, Békesi László 25 évvel ezelőtt is javíthattak volna a gazdaság ügyeiben. (Vegyenek példát a francia és a német vezetőkön, akik az adózatlan jövedelmek forrásait kezdik immár megkeresni.) Legyen súlyos büntetés a kisíbolt vagyonokra. Körül kellene nézni, kiknek vannak tengerparti, mallorcai nyaralóik. Büntető bíróságokra tartozó ügyek kerekedhetnének, ha utána néznének a megkereshetetlen vagyonoknak a budai, zuglói villák és a balatoni nyaralók környékén.

Ezek olyan észt osztanak az MTA égisze alatt, amihez sok ész nem kell: ha nincs pénz, vegyünk el az emberektől, lehetőleg a középrétegtől. Bár az adósáv határát 5 milliós szintig feltolnák, ez a 4-5oo ezer forintos jövedelemmel rendelkezőknek könnyebbség, az alsóbb szinten lévőknek relatív értelemben nehezebb helyzet lenn a 25 százalékos ÁFA miatt.

Azok írják most a receptet, akik egymást követték a miniszteri, bankelnöki székekben. Hogy ezekben a pozíciókban, milyen "jól muzsikáltak", arra ékes bizonyíték az ország jelenlegi gazdasági helyzete. Vannak közöttük hitelüket vesztett néhai szakpolitikusok, akik ma sikeres újgazdagok, talán nem véletlenül - úgy vélik, megmutathatják az országnak, hogy mi a nyerő.

A 150 leggazdagabb magyar vagyona 2140 milliárd forint, annyi amennyit a Reformszövetség programja el akar venni az emberektől, az intarziás bútoraikkal teli irodáik, a puha, süppedő szőnyegekkel teli tárgyalótermekben eszmét cserélgetve, a szünetben a lazac és kaviár falatozása közben. Rettenetes a kontraszt az, ami most van például egy sokgyermekes középszintű keresettel rendelkező család és a megmondó emberek körülményei között! Tanácsadásaikban még a családi pótlék megkurtítása is szerepel...

Egy ilyen csökkenő népességű országban!

És mit szól mindehhez a Fidesz? Az elhatárolódás kifejezés bolsevik terminológia, nem javasolt, de az elkülönülés ettől a népirtó tervtől és azoktól, akik ehhez a nevüket adták helyén való lenne!

2009. február 23.
Wéber Tünde
Nemzeti Hírháló

*** www.nemzetihirhalo